Tél közepi megújulás

Évek óta így van ez már, nem tudom pontosan, mi lehet az oka- de biztosan nem az, hogy eggyel több gyerek van a háznál. Sokkal inkább a napfény hiánya, a folyamatos kül- és beltéri szürkeség. A télidőben gyakoribbá váló betegségek, a bezártság. Talán a tavaszi (esetünkben téli) fáradtság teszi, vagy az oly reménytelennek látszó tavaszvárás, nem tudom. De ez az időszak mindig nagyon nehéz.

Lassan-lassan belerázódunk ugyan újra a hétköznapokba: az iskolába/óvodába járásba, de nem megy úgy semmi sem, mint karácsony előtt. Azért lassan beleszokunk ebbe is, ebbe a döcögősebb üzemmódba: a reggeli készülődések körüli vitákba és huzavonába. Úgymint: "Igyekezz a reggelivel, mert nem lesz időd játszani!" "Most játssz, fiam, ne a Flórist nyúzd, mert hamarosan öltözni kell!" "Öltözz már, ne játszogass, mert elkésünk! Még fogat sem mostál!!" stb. Mondhatnám, hogy a variációk száma végtelen, de nem így van. Nagyjából mindig minden ugyanúgy zajlik. Minden egyes nappal kezdődnek elölről a kötelező körök: nem akarok óvodába menni, öltözni, fogat mosni, bemenni a szobámba, nem akarok játszani, fürödni, aludni… Ez az idő mindenkiből a legrosszabbat hozza ki. Lassan beleszokunk… már amibe lehet… vagy gyorsan változatunk!

Kelemen nyilai

Az én ügyes és találékony Kelemen fiam ilyenkor nem tud mit kezdeni az energiáival, ezért válogatott rosszaságokban vezeti le azt. Rövid ízelítő: idegesítő-szolgálattal, vagyis a békésen játszogató öccse folyamatos zargatásával, kommandózással: tiltott és eldugott dolgok felkutatásával, megközelítésével s használatba helyezésével (pl. tisztítószerek becserkészése a fürdőben kézmosás ürügye alatt, tesztelése az épp rajta levő ruhákon), expedíciókkal: magaslati helyek meghódításával (polcra mászás és társai), a lakás legpiszkosabb részeivel való barátkozással (a lefolyó dugójának nyalogatása, fetrengés a bili körül, némi kalimpálással, fogmosópohár dobálása a vécébe - na, jó, az csak véletlen volt! A fürdőszobapolc ostroma alatt esett be…), hintázással: a ruhaszárítón és a falra akasztott játéktárolón, azaz, kísérletezéssel: Vajon elég erősen van-e beverve a szög a falba? Hány kilót bír el nyugalmi helyzetben? És ha rángatom…? Sporttal: úgymint a gyerekszoba ajtajának rugdosása a pici alvásideje alatt, kisautókkal, kockákkal, játékkalapáccsal való dobálózás, kosárlabdázás (kosár a csillár, labda lehet bármi, de leginkább a kellően gyúlékony plüssállatok). Kalapácsvetéssel: nehéz tárgyak pörgetése (repül a mentőhelikopter kampóján Thomas a gőzmozdony, ki tudja, hol áll meg… Legutóbb pedig felfedezte a csúzli-effektust. Azóta egy hosszabb, elvékonyodó végű legopanellel pöcköl mindenfélét szanaszéjjel (azt mondja, "íjazik" - mi meg kapkodhatjuk a fejünket a röpködő "nyilak" elől. Kelemen nyilaitól ments meg Uram, minket! És a sor még folytatható…

A bátyjával pedig - akivel amúgy sem mindig felhőtlen a viszonya - ilyenkor még gyakrabban hajba kapnak. Nem mindent hallok meg, néha egészen csendesen intézik. Sokszor én már csak a markolászásoktól piros arcukat, nyakukat látom, az apró kaparások nyomát a bőrükön, lilás foltokat itt is, ott is. Vagy arra leszek figyelmes, hogy jön Sebő gyerek hangos üvöltéssel - és egy harapással az arcán, kezén, lapockáján stb.

Bizonyára nem én vagyok az egyetlen, akinek egy ilyen Indul a bakterház-béli Regős Bendegúzt ajándékozott az Ég, s akiknél, mint nálunk, bizony élőben és élesben elhangzott már az ismert Szabó Lőrinc-sor: "Jössz le rögtön a gázrezsóról?"*(!!!), de az is biztos, hogy többen vannak azok a szerencsések, akik a fent idézett verset puszta kitalációnak vélik.
Én a magam részéről tudom, hogy a "Lóci óriás lesz" maga a verejtékes valóság, de azt is szentül hiszem, sőt, szerencsére tapasztalatból is tudom, hogy azért léteznek kisgyerekek, akik más irányban fejlesztik a kreativitásukat.

Nekünk jutott ilyen is, olyan is.

Sebő mester és a szavak

Vegyük például az én okos kis szószatyoromat: Sebő gyereket. Bár a Keller Úrral szembeni összecsapásokban gyakorta alul marad, azért megvannak a maga módszerei a kedélyek borzolására. Nagyon sajnálom szegényt, mikor keservesen sírva mutatja a legújabb fogsor formájú tetoválását, de azt is tudom, hogy magának kereste a bajt: szinte egészen biztosan ő volt a kezdeményező. Ő ugyanis ebben a lehetetlen téli bezártságban rendre túlzásba viszi önmagát.

Sebő gyerek a szavak mestere: remek meglátásai vannak, és szavakba is tudja őket foglalni. Pontos, választékos. Ha akar, rendkívül diplomatikus vagy körmönfont, agyafúrt, rámenős, mint egy ügyvéd. Jól érvel, és azt is tudja, mikor, hogyan kell adagolni a szavakat a cél elérése érdekében.

Ez önmagában remek dolog, ám ilyen idő tájt ez is a visszájára fordul, mert az alábbi tulajdonságokkal párosul: parancsolgatás, követelőzés, ellenkezés, okoskodás, szemtelenség. Mindez azért olyan felháborító, mert a szavak erőszakos gazdagsága mellé kelletlenség, lomhaság, lustaság társul. Magyarul: be nem áll a szája, kritizál, okoskodik, miközben ő maga nem csinál semmit - azt is mérhetetlen lassan… Egy régies kifejezéssel szóval szólva azt mondhatnám: Sebő fiam ilyenkor az orcátlanság nagymestere…

Kelemen nem díjazza ezt, és nekünk kettőnknek is napi több összetűzésünk származik ebből.
És akkor itt van a pici Flórián, akinek nincs elég baja a növekvő fogacskáival, még azt sem érti, mi történt újabban a családjával.

Megújulás, mint válságkezelés

Mint mondtam, 3 gyerek ide vagy oda, jól elboldogultunk egymással ezidáig. És erről a luxusról valahogy képtelen vagyok lemondani. Mostanra azonban odáig fajultak a dolgok, hogy napjában többször külön szobába kell utalnom a két nagy fiút, Kelét pedig valahogyan a kicsitől, sőt gyakorta önmagától is távol kellett (volna) tartani. S még ez is csak pillanatnyi megoldás lehet/ne. Mindig, minden évben eljön az idő, mikor szükségessé válik valami átfogó, több lépcsős válságkezelési terv kidolgozása és megvalósítása. Idén most jött el.

A múlt héten meg is tettem az első nagy lépést: körbetakarítottam és átrendeztem a lakást, de főleg a nappalit és a gyerekszobát. Így több és használhatóbb lett a hely. Új zugok keletkeztek, amiket időbe telik birtokba venni: egy ideig biztosan lefoglalja majd őket. Talán mire megunják, ki is tavaszodik.

Második lépésként közösen, játékosan végezhető, de azért kellően fárasztó tornagyakorlatokat kerestem. Ezeket végezzük néhány napja. Bele kell még jönni, a fele még eszetlenkedés, de remélhetőleg ennek is meglesz hamarosan az eredménye.

Harmadszor: elkezdtem komolyan adagolni a fiúknak az otthonról küldött Béres cseppet. Ennek viszont elég hamar meg is látszott a hatása: farkasétvágyat csinált! Így aztán nem maradhatott más negyediknek, mint:

Főzni, főzni, főzni!

És – persze - nem akármit. Jó ebben is megújulni kicsit, de jó dolog visszatérni a régi kedvencekhez is, melyek megnyugtatják az embert, segítenek visszatalálni önmagához. Fontos, hogy tápláló és egészséges legyen az étel, hiszen kiegyensúlyozott táplálkozás nélkül nincs kiegyensúlyozottság.

Hát nézzük!
Volt régi és tápláló: házi "disznóságokkal" rakott káposztás krumpli
felújított és olcsó: cukkinis lencsefőzelék töltött tojással,
új, de régies: majoránnás burgonyaleves csörögefánkkal.

Házi "disznóságokkal" rakott káposztás krumpli

Hozzávalók:
7-8 szem közepes krumpli
7-8 db tojás
50-60 dkg savanyú káposzta (ennyit ír az eredeti recept, de én biztosan nem tettem rá ennyit - igaz, tettem volna, ha lett volna, mert a káposzta a kedvencem benne)
20 dkg füstölt szalonna (az eredeti recept szerint - én sonkát tettem, és egészen biztosan kevesebbet: egészen konkrétan 1 szelet ujjnyi vastag füstölt sonkát daraboltam fel a tetejére - szerintem éppen elég volt)
10 dkg füstölt házikolbász
1 dl tejföl
1 dl natúr joghurt
1 dl tej
kevés teljes liszt (én most teljes kiőrlésű rozslisztet használtam, ami nem annyira jól elegyedett a tejjel, a búzaliszt megfelelőbb lett volna, de épp nem volt itthon)

Elkészítés: Úgy készítem, mint a rakott krumplit, csak több a hozzávaló. A tepsibe sütőpapírt teszek, majd a tejföllel mindenütt bekenem. Aztán jöhet a szeletekre vágott főtt krumpli, kevés só, majd a tojás, majd a kolbász. Aztán a káposzta, végül a darabkákra vágott szalonna vagy sonka. Végül pedig nem vizet öntök alá, hanem egy kis liszttel kevert tejet és joghurtot (lusta asszony besamelmártása gyanánt).
Forró sütőben letakarva sütöm, csak az utolsó 10 percben veszem le a takarást, hogy a szalonna zsírjára süljön.

Cukkinis lencsefőzelék - bónusz bébiétellel (!)

Ez egy régebbi receptem. Még akkor kísérleteztem ki, mikor Kele baba volt. Az eredetiben cukkini helyett sárgarépa szerepel, de most annak híján voltam. Volt viszont helyette cukkinim. Így is finom lett!

Hozzávalók:
1 tál lencse (30-40 dkg lehet, sose mértem még)
1 paszternák
1 kisebb, zsenge cukkini
1 kis fej hagyma
2 szem krumpli (az egyik krumplit apróra vágom, a másikat csak 4 darabba).
petrezselyemzöld

Elkészítés: A hozzávalókat - a cukkini - kivételével felteszem kevés sóval főni. Ha már majdnem megfőttek, beleteszem a szeletekre vágott cukkinit is. Mikor az is kellően megpuhult, kiveszem belőle a hagymát, a paszternákot és a negyed krumplikat, valamint némi lencsét és cukkinit. Ezeket összeturmixolom, és kész a bébiétel 2 napra.
A többit utánsózom, szórok egy kis petreszelymtöldet, és kész is. Be lehet rántani, de én nem szoktam. A krumpli besűríti. Ami viszont fontos: ehhez a változathoz nem (és a répáshoz sem) kell babérlevél.

Biztonságos töltött tojás

Bár húsevők vagyunk, különösen a fiatalabb korosztály, azért mi a férjemmel szeretjük a hús nélküli feltéteket. A fiúkat is módszeresen rászoktattam, úgyhogy (már) nekik sincs kifogásuk ellene. Úgy egy éve még ott tartottunk, hogy mikor írogattam össze a jövő heti menüt, akkor kérdezgettem az épp akkoriban fogyásnak indult Sebő gyereket, hogy miket kíván, mit enne, hogy ha már az iskolában nem ehet eleget, akkor legalább fogára való étel legyen itthon. A húsokban könnyen megállapodtunk, a főzelékeknél akadtam el. Sebő ugyanis nagyon szereti a zöldségeket, ám a többségüket csak nyersen.
- Milyen főzeléket csináljak, Sebő, milyet szeretsz? - kérdeztem.
Hosszas gondolkodásba kezdett. Szinte hallatszott, hogyan kattognak a kerekek. Végül megszületett a megoldás:
- A husifőzeléket!!! - mondta csillogó szemmel.

Innen indultunk. Még a főzeléknek is húsból kellett volna lennie, nemhogy a feltétnek… Eleinte különösen nehéz dolgunk volt, mert akkoriban például még nem szerették a tojást. Szerették viszont a bundás kenyeret. Aztán szép lassan már megették az omlettet, végül a rántottát is. Mostanra megeszik a főtt tojást is, de a sárgája még sokszor túl tömény nekik. Nos, erre jó a töltött tojás! Van is benne sárgája, meg nincs is - mint a mesében!

(S hogy miért biztonságos? Én mindig gondban vagyok a sütőben sült tojással. A töltött húsban is csak azért bízom, mert tudom, hogy mire a hús elkészül, addigra biztosan megfő a tojás is… Így ennél nem nyers tojással fogom össze a belevalókat, hanem sajttal - minden meg van főve benne, mikor beteszem a sütőbe, nem kell azon gyötrődnöm, vajon elég jól megsült-e a tojás.

Hozzávalók:
8 keményre főtt tojás
2 szelet száraz kenyér (a miénk teljes kiőrlésű volt)
kevés tej a kenyér felpuhítására
1 gerezd fokhagyma
1/4 fej lilahagyma
metélőhagyma (szárított is lehet)
2-3 dkg vaj
semleges ízű reszelt sajt
friss petrezselyemzöld
só, bors

Elkészítés: A főtt tojásokat kettévágom, kiveszem a sárgájukat, és egy tálban szétmorzsolom. Belerakom a vajat és a fűszereket is, alaposan összekeverem egy villa segítségével. A lila- és fokhagymát apróra vágom, azt is a tálba teszem. A száraz kenyereket egy zacskóban nyújtófa segítségével durvára töröm, majd megáztatom egy kis tejben. Ha puha, a többi hozzávalóhoz adom. Végül jöhet a sajt! Akkor jó, ha formázható masszát kapok, ami nem esik szét morzsákra, darabokra.
A tojások közepére kis halmokat helyezek. Össze is nyomkodom kissé, hogy még jobban tartsa magát. (Aztán a sütőben megolvadó sajt úgyis összefogja őket.) Ami nem fér a tojásokba, abból kis gombócokat formázok, és azt is sütőbe dugom. 190-200 fokon addig sütöm, amíg a sajt olvadni nem kezd.

Nem csak feltétnek jó! Ha majonézt teszünk a kisült tojások tetejére, saláta mellé is igen jó - vagy majonézes salátákhoz könnyű vacsorának!

A majoránnás burgonyaleves meglepően finom!!! Csupán annyit változtattam a recepten, hogy én mindjárt az elején beletettem a majorannát, még a hagyma mellé, a piros aranyat pedig elhagytam. A gyerekeknek is nagyon ízlett, pedig a csorgatott tojás-betét alapvetően nem a kedvencük, ennek azonban nagy sikere volt. Ajánlom mindenkinek!

A csörögefánk is új volt, sosem csináltam még. Kicsit sok élesztőt tettem bele, jobban megkelt talán a kelleténél, de ezt senki nem vetette a szememre.

A megújulás elkezdődött - de sok még a dolgunk vele. Majd beszámolok, hogy haladunk!

*Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz